Főoldal
Hírek
Tájékoztató
MAST állásfoglalás
A mérésről
Rólunk
e-mail küldése
Kapcsolatfelvétel
Oldaltérkép










A honlap az EU és a Magyar Állam támogatásával valósult meg

Orvosoknak Érdeklődőknek Kutatóknak Disztribútoroknak
 
 
 
 
Főoldal / Tájékoztató / MAST állásfoglalás  

A MAGYAR ARTÉRIÁS STIFFNESS TÁRSASÁG (MAST)

ÁLLÁSFOGLALÁSA AZ ARTÉRIÁS FUNKCIÓ

(AUGMENTÁCIÓS INDEX, AORTA PULZUSHULLÁM TERJEDÉSI SEBESSÉG,
CENTRÁLIS SYSTOLÉS VÉRNYOMÁS)

ARTERIOGRÁFFAL TÖRTÉNŐ VIZSGÁLATÁNAK FŐ INDIKÁCIÓIRÓL

 

 

Magyarországon az elmúlt időszakban örvendetesen növekedett az artériás stiffness paraméterek mérésének gyakorisága. Ehhez nagymértékben hozzájárult, hogy a sikeres hazai kutatások eredményeképpen forgalomba került magyar gyártmányú Arteriográf az artériás stiffness vizsgálatára alkalmazott műszerek közül az egyedüli, amelyik felhasználó független működése, hordozhatósága, a mérés egyszerűsége és gyorsasága révén populációs vizsgálatokra is alkalmas, továbbá az érfali funkciót leíró paraméterek komplex, egyidejű mérése képes.

 

A vizsgálatok fő indikációs területei azonban mind ez ideig nem lettek pontosan definiálva, ezért a MAST Elnöksége úgy határozott, hogy a robbanásszerűen növekvő szakirodalmi adatok, valamint az Európai Hypertonia Társaságnak és Európai Kardiológus Társaságnak legújabb (2007), a hypertonia menedzseléséről kiadott közös irányelvei alapján megkísérel állást foglalni a kérdésben. E témakörben a hivatkozott irányelv az első „evidence based medicine” dokumentum, amelyben az artériás stiffness mérése javasolt módszer mind a szubklinikus szervkárosodások kimutatására, mind a beteg cardiovascularis rizikójának megítélésére.

 

Az artériás funkció jellemzésére az általánosan elterjedt gyakorlat szerint az alábbi paramétereket alkalmazzuk:

            - augmentációs index (Aix),

            - centrális systolés vérnyomás (SBPao),

            - aorta stiffness (aorta pulzushullám terjedési sebesség – PWVao)

 

Az artériás funkció vizsgálatának indikációja két fő területre osztható:

            1. Diagnosztikus (screening) célból végzett vizsgálatok

             

            2. A terápia hatásának megítélése céljából végzett vizsgálatok

 

            1. Diagnosztikus célból végzett vizsgálatok

Mai ismereteink szerint az érelmeszesedés kezdeti fázisát az endothel dysfunctio kialakulása jelenti, amelynek során csökken az endothel sejt nitrogén-monoxid (NO) termelése. Ennek következtében (számos egyéb kedvezőtlen változás mellett) növekszik az értónus, vasoconstrictio jön létre, fokozódik a bal kamra terhelése, az „after load”, emelkedik a centrális systolés vérnyomás. Erről a kedvezőtlen folyamatról ad információt az augmentációs index (Aix). Minél magasabb az Aix értéke, annál nagyobb a perifériás vascularis ellenállás (TPR), annál nagyobb a valószínűsége, hogy endothel dysfunctio áll fenn. Ezt bizonyítják a Debreceni Tudományegyetem III. Belgyógyászati Klinikájának adatai is, amelynek során igen szignifikáns összefüggést találtak a „flow mediált vasodilatatio” (FMD) módszerével kimutatott endothel dysfunctio és az Arteriográffal mért emelkedett Aix között.


 

A kezdeti, elsősorban a rezisztencia ereket (arteriolák, kisartériák) érintő funkcionális működészavar évek, évtizedek alatt a közepes és nagy artériák rugalmasságának csökkenéséhez vezet, (emelkedett stiffness), kialakulnak a macrovascularis atheroscleroticus elváltozások, plaque-ok képződnek. Az érelmeszesedés ezen előrehaladottabb szakaszának, a macrovascularis érintettségnek az egyik első jele az aortafal rugalmasságának csökkenése, a fokozott aorta stiffness kialakulása, amelyet az aorta PWV emelkedése jellemez.

Az artériás stiffness (PWVao) asymptomatikus, szív és érrendszeri betegségben nem szenvedő populációban végzett mérésének indokoltságát bizonyítja T. Willum Hansen és munkacsoportjának vizsgálata (Circulation 2006;113:664-670), amelyben kimutatták, hogy a random módon kiválasztott 40-70 év közötti átlagpopulációban az emelkedett aorta pulzushullám terjedési sebesség a klasszikus rizikófaktoroktól független, hatékony előrejelzője volt a szív és érrendszeri halálozásnak, több mint 9 éves utókövetés alapján.

 

Összefoglalva

Arteriográf vizsgálatot diagnosztikai, szűrési céllal az érelmeszesedés korai, asymptomaticus stádiumának kimutatására, a cardiovascularis rizikó megítélésére kizárólag olyan pácienseken indokolt elvégezni, akiknek nincs ismert, kimutatott szív és érrendszeri betegsége (coronaria betegség, stroke, perifériás artériás betegség).

 

2. A terápia hatásának megítélésére

Az ASCOT (Anglo-Scandinavian Cardiac Outcomes Trial) study egyik résztanulmánya a CAFE (Conduit Artery Function Evaluation, Circulation, 2006;113:1213-1225) EBM (Evidence Based Medicine) értékű bizonyítékot szolgáltatott arról, hogy jelentős különbség van az egyes vérnyomáscsökkentő gyógyszereknek a centrális systolés vérnyomásra (SBPao) gyakorolt hatásában, miközben a periférián (artéria brachialison mérve) ez a differencia nem mutatható ki. A centrális vérnyomás ismerete azért fontos, mert emelkedett volta nagymértékben hozzájárul a marcovascularis atheroscleroticus elváltozások, valamint a bal kamra hypertrophia, aorta(gyök)dilatatio kialakulásához. Ez a tanulmány arra is felhívta a figyelmet, hogy az augmentációs index vezérelte SBPao és a cardiovascularis események között szignifikáns összefüggés volt kimutatható.

 

A SBPao, az Aix, a PWVao mérése egyre nagyobb jelentőséget kap a terápia hatásosságának megítélésében („Expert consensus document on arterial stiffness: methodological issues and clinical applications” Eur Heart J 2006;27:2588-2605).

 

Összefoglalva

Szív és érrendszeri betegségben szenvedő páciensek körében Arteriográf vizsgálatot csak a terápia hatásosságának ellenőrzése céljából indokolt végezni, lehetőleg ott, ahol a beteget gondozzák, kezelését irányítják és ellenőrzik.

 

 

Budapest, 2007. október 12.

 


felhasználónév:

jelszó: